Hadi és Más Nevezetes Történetek 1789 I. kötet

(Ráday Könyvtár Folyóirattára; 1789-1791. évf . teljes számai)
Bécs, főszerk. Görög Demeter és Kerekes Sámuel. 5 kötetben.

Az 1789. júliusában indított bécsi magyar nyelvű folyóirat (1792-tol bécsi Magyar Hírmondó címen jelent meg) első füzetei a török háború haditudósítására koncentráltak, ám egyre markánsabban a magyar felvilágosodás nemzeti és kulturális törekvéseinek orgánumaként jelent meg. Pártolói közé tartozott Széchenyi Ferenc, Festetics György és Teleki Sámuel; a munkatársak közül a radikális Hajnóczy József emelhető ki.

Az újság egyre kiterjedtebb külföldi levelező-gárdával rendelkezett, mivel fő erőssége a sokrétű, változatos tudósítás volt. Rendszeres sajtófigyelést végeztek és reagáltak a magyar vonatkozású hírekre. 1791-ben Hajnóczy írta a francia forradalom eseményeiről szóló higgadt és magas színvonalú tudósításokat. Beszámoltak természetesen a hazai eseményekről is (országgyűlés, vármegyei gyűlés, hírek). Külön szerződtek rézmetszőkkel, akik - a magyar sajtótörténetben először - a rendszeres képmellékleteket és az előfizetoknek megküldött vármegyei térképeket készítették. A képek népszerűségét mutatja, hogy a fennmaradt példányok többségéből hiányzanak az illusztrációk (a Ráday könyvtár példányában is találkozhatunk hiányzó metszetekkel, de így is egyike a legteljesebben fennmaradt példányoknak).

A maga korában ez volt a legnépszerűbb periodikum, 1300 előfizetővel rendelkezett. Olvasóközönsége a reformtörekvések iránt fogékony köznemesség és a jozefinista értelmiséghez köthető.

A folyóirat a sajtótörténet egyik legrégebbi sorozata; máig használt történeti, kultúrtörténeti, irodalomtörténeti forrásanyag. Új kiadásban csak válogatás jelent meg belőle.

Bibliográfia: V. Busa Margit: Magyar sajtóbibliográfia 1705-1849 , Bp. 1986. 140. tétel. - Kókay György: A magyar hírlap- és folyóiratirodalom kezdetei 1780-1795 , Bp. Akadémiai K. 1970.