Híreink

A Ráday Korzó programjai a Ráday Gyűjteményben szeptember 23-án, szombaton

A Ráday Gyűjtemény programjai a Ráday Korzó alkalmából 2017. szeptember 23-án:

A Bibliás Könyvesbolt és a Bibliamúzeum 10 – 17 óra között nyitva tart.

A Ráday műemlék-könyvtárban (a Bibliamúzeum időszaki kiállítóterméből nyílik)

Tematikus előadások:

11.00 Bíró Gyöngyi: Az irodalmi szalontól az irodalmi tejivóig

Az egykor Ferencvárosban élt vagy ehhez a helyhez kötődő személyek nyomtatásban megjelent munkáinak egy részét a Ráday Könyvtár őrzi. Szerencsés esetben még azokat a könyveket is, amelyeket ezek a 19‒21. században élt emberek olvastak.

Látogatóink megismerkedhetnek ezekkel a művekkel és remélem, hogy ezt követően kedvet kapnak ahhoz, hogy felkeressék azokat a ferencvárosi utcákat és házakat, amelyek napjaikban még őrizhetik e régi emlékeket.

13.00 Berecz Ágnes: De mi köze a Ráday-családnak a Ferencvároshoz?

A família a 18. századtól kezdve sok híres családtaggal büszkélkedhet: közéjük tartozik Ráday Pál, II. Rákóczi Ferenc diplomatája, a röpiratok fogalmazója; a könyvgyűjtő és a születő magyar irodalmi életet inspiráló Ráday Gedeon; a korai magyar nyelvű színjátszás történetében megkerülhetetlen Ráday III. Pál; a Nemzeti Színház intendánsa, Ráday IV. Gedeon; a betyárvilágot felszámoló királyi biztos Ráday V. Gedeon… ám egyikük sem Ferencvároshoz fűződő tettek révén híres. Előadásunkban azt a kérdést járjuk körül, hogy a losonci, ludányi, péceli kötődésű család emlékezetét miért az egykori Soroksári útból leválasztott Ráday utca őrzi.

15.00 Kovácsné Pázmándi Ágnes: Jártak-e a Ráday Könyvtárban a Pál utcai fiúk?

A 19. század nagy változásokat hozott az egykor még külvárosnak számító Ferencváros életében. Kedvező földrajzi fekvése miatt területének nagy részén gyorsan kiépült az ipar 1850-ig 10 ipari üzem létesült, többek között a Ferencvárosi Dohánygyár.

Ebben az időben felgyorsult a polgárosodás, az addig megtűrt felekezetként működő református gyülekezet is szépen gyarapodott. Elsősorban Török Pál püspök áldozatos munkájának eredményeként, sorra alapította intézményeit (akadémiát, iskolát, egyházi hivatalokat) a templom melletti épületegyüttesben, majd a környező utcákban.

Molnár Ferenc író 1887 és 1895 között a budapesti Református Gimnázium tanulója volt. A Pál utcai fiúk c. regényét gyermekkori emlékei ihlették, egykori tanára, Rupp Kornél kérésére kezdte el írni. Valóságos helyszíneken és karaktereken alapul, melyek a korabeli dokumentumok: térképek, iskolai évkönyvek stb. alapján tökéletesen beazonosíthatók. Aki szeretne választ kapni a kérdésre, az tartson velünk a Ráday Könyvtárban!

 Könyvbemutató:

16.00 Váradi József: A füvészkerti galeri c. könyvének bemutatása

 (A könyvet bemutatja a szerző.)

Váradi József, vagy ahogy sokan ismerik, Kicsi Tyson a hazai rap szakma egyik meghatározó, kultikus alakja. Egyedi szövegvilágával és előadásmódjával azonnal felhívta magára a figyelmet. Igényesen megfogalmazott, mélyen szántó gondolatai hamar rengeteg rajongót ragadtak magukkal. Ezzel megteremtette az igényt az értékes rap és hip-hop dalokra.

Első könyve, Az utca hercege, 2013-ban jelent meg a Libri Kiadó gondozásában.

Váradi József második regényének hőseit jól ismerjük Molnár Ferenc klasszikusából: Áts Feri, a két Pásztor, Boka és Nemecsek Ernő mind felbukkannak A füvészkerti galeri lapjain. De a Pál utcai fiúké helyett most a másik oldal mindennapjaiba nyerhetünk bepillantást: a főváros legszegényebb gyerekei közül kikerült vörösingeseknek választaniuk kell az einstandok és bandaháborúk kamaszvilága és a felelősségteljes felnőtt élet között.

Az 1910-es évekbe átemelt történetből nem csupán a korabeli rikkancsok életét ismerhetjük meg, a regényben megelevenedik a világháború előtti békeidők Budapestjének pezsgése, ahol a korzók és kávéházak csillogása mellett maszatos arcú utcagyerekek árulták a legfrissebb híreket. Az utca hercege után Váradi József újra a pesti utcák krónikásaként mesél barátságról és felnőtté válásról, miközben aranyszívű csibészei tartásból és becsületből is példát mutatnak.

Bibliamúzeum

A Bibliamúzeum időszaki Dürer-kiállítása (amelynek hivatalos finisszázsa az előző szombaton van) rendkívüli hosszabbítással még utoljára megtekinthető.

Kiállítás: Dürer – Fénybe metszett vonalak

A rendkívül népszerű kiállítás már csak szeptember 23-ig látható!

A Bibliamúzeumban Albrecht Dürer metszeteiből látható egy válogatás, Dürer – Fénybe metszett vonalak címmel. A kiállítótérben elhelyezett képek túlnyomó része bibliai eseményeket felelevenítő műalkotás, láthatjuk Ádámot és Évát, a Passió eseményének történeteit: Krisztus elfogatása, kihallgatása, elitélése, megostorozása és kereszthalála, de felbukkannak a kiállításban portrék, paraszti életképek is.

A művek Thomas Emmerling (Németország) magángyűjteményéből érkeztek Budapestre. A jelenlegi kiállításon 65 metszet látható, Albrecht Dürer után. A kollekció azokat a műveket tartalmazza, amelyeket Amand Durandt 1870 környékén nyomtatott a Francia Nemzeti Könyvtárban, Párizsban.

14 óra: Vezetés a Bibliamúzeum állandó kiállításában (vezet: Bán Boróka)